Korán keltünk majd mese, reggeli.... és elindultunk. A rendelőig elkisértem őket majd ott elengedtem a kezét egyből bújt ( otthon mondtam, hogy én nem leszek vele a doktorbácsinál) majd elmondtam neki egyszer, hogy Anyának suliba kell mennie, ezért nem tud bemenni veled, de Apa ott lesz Anya meg siet haza ebédre otthon leszek!!!!
Mikor elmondtam megfogta Apa kezét és elindult be :) Nem sirt bent sem pedig egy picit megvizsgálta a doktor (le kellett feküdnie, amiért ezelőtt mindig sirt)
Kapott két féle krémet 10 nap alatt ha nem javul vissza kell vinni. Reméljük erre nem lesz szükség!
Mikor hazaértem nagyon meglepődtem mert aludt Aliz Apával összebújva :)
Lehet másnak természetes dolgok ezek, de nálunk még nem vitte Apa eddig orvoshoz és eddig ilyen sokszor sem voltak nélkülem.
Ma reggel egy picit aggódtam a buszon, hogy mi is lesz, hogy viseli Aliz stb..... de rá kellett jönnöm, én aggódom túl a dolgokat mert Apa és Aliz tökéletesen megoldanak mindent :)
NAGYON SZERETEM ŐKET!!!!!!
4 megjegyzés:
Igen, valóban mindig túlaggodjuk mi anyák, aztán meg nincs is rá szükség :)! Szerencsére!!
Aranyosak :)
Először is nagyon édes ez az együtt alvós kép! :)
Én is így vagyok vele, hogyha nem én viszem valahova, vagy pl. nem én úszom vele, vagy bármi, akkor rögtön kezdek aggódni, aztán rájövök, hogy minden flottul megy és jól is szórakoznak együtt.
Olyan édesen alszanak:).
Jaj ezek az anyás parák,látom mindenkinél megvannak:))
Igen! De talán ennek igy kell lennie :D
Megjegyzés küldése