2011. december 31., szombat

Újévi képes....

"Egy pillanatra megpihen az órarugó, míg a himnusz szól, vigyázban áll a két mutató. Majd a nagyobbik egy picit előredőlve, átlép az Új Esztendőbe. Onnan visszaszól a kicsinek: Boldog Új Évet Mindenkinek! "




Utolsó bejegyzésem óta elég sok minden történt....

Voltunk Dédinél ahol mint mindig most is nagyon jól érezte magát. Élete első igazi köröm "festése" is megvolt Katával :) még mi elvoltunk a Ferivel boltolni.

Sokat pihentünk és annyira jó volt, hogy együtt lehettünk mind a 3 több napig....
A többi most képekbe majd valamikor a kimaradt dolgokat leírom :)

Mesenézés Mamánál:

Kéz-láb lenyomat örökítés (nagyon tetszett neki) :



Bevásárlóközpont ahol mindent ki kellett próbálni (pénzt nem dobáltunk be) :




Játszótér:
 Éppen a düh kezdeti pillanatát sikerült megörökítenem:

2011. december 24., szombat

Szenteste

A cím nem véletlen, hisz a karácsony napjai még csak most következnek....úgy terveztem, hogy egybe örökítem meg a 3 napot, de Alíz boldog arca arra késztetett, hogy ma már írjak egy rövid inkább képes bejegyzést :)

Délutáni alvása közben feldíszítettük a fát alákerültek az ajándékok.
Felkelés után csak csodálta az ágyból a fát, majd az ajándékok kíváncsivá tették és jöhetett a bontás...
Először nem is igazán nézte mit is kapott csak bontott és bontott. Majd utána egyesével szemügyre vette.
Először a kutyussal játszott. Kép nem sikerült, de ITT megnézhetitek milyen.
Majd a házikót bontottuk ki. Minden van benne ami egy háztartásban kell. A család pedig rólunk lett elnevezve mert Anya, Apa, kislány, meg egy kutyus van hozzá. Akkor sokáig nem foglalta le, hisz volt még mit nézni...
Könyveket most csak hamar átlapozta :) Matricás könyvbe azért ragaszgattunk....
Minikonyhát is kipróbáltuk....kaptam egy gyors vacsit.
Pancsinál kipróbáltuk a vízszínező tablettát, szappanhalacskákat és még pattogóssá is tettük a vizet :D (olyan mint a megehető pattogós cukor)
Mikor lenyugodott a hirtelen ajándékáradat után, leült játszani a házikóval. Teljesen belemerült...pancsi előtt-után...aludni sem volt kedve.

Pár kép:












Itt szeretnék minden kedves blog olvasónknak Békés,Boldog Karácsonyt Kívánni!!!!!!!

Nekünk nagyon jól sikerült :)

2011. december 18., vasárnap

Vasárnapi képes

Ma reggel gyönyörű napsütéses reggelre ébredtünk. És bár tudtuk, hogy meleg nem lesz, úgy döntöttünk elmegyünk a "felszállós játszótérre" (ahogy Alíz nevezi)
Nem bántuk meg. Igaz sok helyen még fagyos-deres volt a pocsolya-fű, de Alíznak legalább volt mit felfedezni.
Legjobban a befagyott pocsolya tetején lévő jég megtörése majd alapos szemrevételezése tetszett neki.
Egy rövidke videó a jégtörésről. Csendben sétál, figyelve a lába alatt recsegő jégre :)


Majd a szemrevételezés, tapogatás...végén az egyik játékpoharába beletördelték Apával és elvittük haza, hogy megnézzük valóban víz lesz-e belőle.



Apa szerzett neki egy igen hosszú növényt. Amivel csikizett minket, majd a fát. :)








Kipróbálta hátha rá tud ülni :D

Egy picit főzött:

2011. december 14., szerda

Ma már másodszor??? :)

Mikor írtam délután a bejegyzést rádöbbentem, hogy alig készült mostanság fotó az én kis drágámról. Valahogy elmaradt ahogy kevesebbet tudunk a szabadban lenni ahol mindig eszembe jutott elcsípni a legjobb pillanatokat.
Így pótoltam egy keveset és azt hiszem jobban oda kell figyelnem ne maradjak el ennyire :D

Nagy munkában (látszik mennyire koncentrál, legalább könnyű dolgom volt fényképezés szempontjából):
                           Kutyus matrica
                Bogyó és Babóca kifestő


Cicussal (kedvenc képek):

Egy véletlen vakus kép....nem szereti (nem csodálom :P)

A végére néhány plusz fotó:

 A legtöbb kép hasonlóra sikerül mostanság:

Minden különleges napot várunk :)

Lehet akár Név-Szülinap, Mikulás, Karácsony nagy izgalommal várja Alíz. Nem kell ehhez az, hogy róla szóljon a nap persze az még jobb :) Pl. Szilvi névnapján már toporgott, mikor adhatja oda az ajándékot. Majd kis angyali arcocskával nézte ahogy kicsomagolja a Szilvi és hogy mennyire örül neki.
Szülinapomra kaptam tőle egy nagy plüss virágot. A mai napig ha eszébe jut odahozza : Anya Boldog Szülinapot és átölel!!!
Mikulás is nagy szerepet kapott még most is kérdezgeti, hogy kirakhatja-e a csizmáját.
Az idei Télapó alkalmával érte élete első csalódása :( Sok mindent kapott, kivéve KUTYUST!!!! Úgy gondoltuk karácsonyra kap majd, de ő nagyon várta most is (mint utólag kiderült).....6-án reggel kereste a csizmájában...mondtam majd a Jézuska lehet hoz. Látszott rajta a csalódás.... utána nem emlegette hanem egyszer nézett egy Télapós videót. Elpityeregte magát :S Mama kérdezte mi a baj? Válasz: Nem hozott a Mikulás nekem kutyuskát!!!
Karácsony a nagy nap most számára. Levelet írt Jézuskának már kettőt is :D Jó pár kívánsággal....
Szülinapjáról ha kérdezem el is mondja amit szeretne: Kutyus torta gyertyákkal amit ő maga fújhat majd el!!!!!!
Sok kedvence van, de idővel mindig csak a kutyuska marad :)

Szeretem, hogy annyira szeret adni mint kapni!!! Nem sír, hogy ő miért nem kapott (bár lehet lesz majd ilyen is) elfogadja és örül a másik örömének!!!!!!!!
Igazi kis Angyalka akit csak szeretni lehet!!!!!!!

2011. december 6., kedd

Én se maradja ki.... :)

Az idei Mikulást extra lázba várta. Este hazaértünk bement a fürdőbe szép tisztára törölte mind két csizmáját. Kitettük az ablakba amit előtte feldíszítettünk csillagokkal, hogy a Mikulás hamar megtalálja a kis csizmákat a sötétben. Lefekvéskor tettünk ki egy pohár tejet meg egy sütit, nehogy éhes maradjon a Télapó :) ezután elmondtunk egy mondókát meg elénekeltünk neki egy dalocskát majd lefeküdtünk aludni. Reggel pár perccel korábban keltettem, hogy legyen ideje megnézni mit is kapott :) Nagy volt az öröm az ajándékok miatt, és csodálkozás, hogy alig maradt tejci a pohárban és süti a tányéron.
Mindennek nagyon örült, de a kedvenc a Bogyó és Babóca felső lett (mostanság favorit mese)
Ma este volt is egy kis összetűzésünk miatta...fel szerette volna venni, de mivel nem volt még kimosva egy picit engedtem csak meg...majd persze nem akarta levenni mikor jött a pancsi. Még aludni is abban szeretett volna... :)
Mikulás bögre.....szerintem ezentúl csak abból fog inni...
40 darabos fa puzzle amit előbb megkapott mert észrevette nálunk :) és nem szeretnénk a Mikulást felfedni :D
Képeket most sajnos nem hoztam :S

Bölcsi igazi Mikulásról boldogan mesélt, de a versikét nem mondta el neki. De azért a kis meglepetés csomagot így is megkapta a télapótól!

2011. december 4., vasárnap

Dédinél...

....voltunk a hétvégén. Alíz nagy izgalommal várta a reggelt. Szeret ott lenni, Dédi mindig sok finomságot készít nekünk, akkor mehet ki az udvarra mikor szeretne és végül, de nem utolsó sorban van egy igazi kutyus :)
Szombaton még elég hideg volt így csak egy picit voltunk kint, segített Apának gyújtóst vágni, majd együtt befűtöttek (nagyon szereti) A vasárnap viszont kegyes volt hozzánk, kisütött a nap és még az idő is kellemes volt. Ezt kihasználva reggel már ki is mentünk.
Kezdtük a tyúkok köszöntésével, majd a kutyushoz mentünk végül ültettünk virágot meg "főztünk". Nagyon hamar elment az idő és már indulni kellett haza :(
De hamarosan újra megyünk!!!!


Kb egy hete mindent kérdez. Eddig is volt ez, de most a hangsúlyozáson van a lényeg. Annyira édesen mondja, hogy minden alkalommal puszilgatni szeretném :)
Készült egy videó amin azt szerettem volna megörökíteni ahogy énekelt a tyúkoknak ők meg válaszoltak, de mire elindítottam a telefont abbahagyta, viszont volt egy kérdése. Itt kevésbé hangsúlyoz, sokkal vékonyabb szokott lenni a hangja, de így is édes!!!!
Kis rózsaszín hóemberke ebben a ruciban, de legalább nem fázott :P



Egy kreatív kép:
És egy "jaj Anya ne már" fotó :D :
Így lehet télen homokozni :

2011. november 27., vasárnap

Viselkedési formák

Általában mindig csupa jókat írok Alízról, ez azért van mert úgy érzem nincsenek kirívóan "rossz" dolgai.
Most vagy magasan van a tűrőképességem határa vagy valóban egy tündér lánykám van :)

Dühkitörések, mert valamit nem sikerül megcsinálnia még mindig van, de ez inkább azért lehet mert még nem tudja pontosan, hogy is vezesse le a dühét. Semmi extra csak sír esetleg lefekszik a földre és mivel nem érte el, hogy odamenjek babusgatni ilyenkor azt szokta mondani sírva hogy elesett fáj neki és azért pityereg :) Ilyenkor jön a beszélgetés ahol ha valóban csak egy kis hiszti volt akkor a végén nem tudja miért is sírt-pontosabban hogy nem volt igazi oka. Hamar lehiggad és játszik tovább!
Ezek 90% akkor jönnek elő ha fáradt!!!!!

Szeret ellentmondani. Pl kezet kell mosni akkor nem a válasz és elfut a szobába. Nem sír csak nem jön oda. Vagy pl. nem veszi fel a zokniját hanem mezítláb futkározik a lakásban....de a vége mindig az, hogy megcsinálja amit kértem!

Most azt találtam ki, hogy ha ilyenek vannak, akkor megkérem NEM UTASÍTOM hogy üljön a székére. Ezzel ha sír elértem hogy rám figyeljen :) és megmondom neki hogy gondolja át a dolgokat, megbeszéljük és mehet...eddig nagyon hamar pozitív oldalt értünk el.
Még nagyon az elején vagyunk ennek, ezért nem tudom hosszútávon működni fog-e....azért is találtam ki ezt mert megelőzni a velem szembeni teljesen elutasító vagy rám sem figyelő viselkedést talán könnyebb lesz mint "átvészelni"!!! Persze ettől még lehet hogy úgy fog viselkedni de az is lehet hogy amúgy sem lenne soha ilyen, de mindig pozitívan kell a dolgokhoz állni :)

2011. november 26., szombat

Mosogat :)

Apa nagy munkában volt ezért pár dolgot bepakolt a szobába. Többek között két széket tetejére meg a nyújtódeszkát. Alíz felfedezte és egyből kihasználta az új lehetőséget. Megterített majd főzött nekem vacsorát mindenféle különleges étellel, majd a végén elmosogatott. Jól feltalálta magát mert nincs túl sok játéka főzéshez (inkább csak poharak kanál-villa) mégis mindene megvolt. Gáztűzhely-mosogató-fűszerek....és még sorolhatnám :D
Videón a mosogatást sikerült megörökítenem:




Apa Hugicájának:

Egy napot késve, de nem felejtettünk el :)

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése