Péntek egy igen hosszú nap volt. Korán keltünk utaztunk haza Alizal Mamához, Papához. Sajnos Apa nem tudott velünk tartani :(
Egész héten mondtam Aliznak hova is megyünk, pénteken már nagyon be volt zsongva reggel fél 6 keltem utánam megébredt ő is vidáman boldogan :) Nem vall rá a korán kelés!
7-kor útra keltünk. Egy óra sétával indult a nap majd 1 óra vonat amit nem nagyon dijazott, de azért nem volt igazán gond. Aztán a következő vonat indulásánál el kellett köszönni Apától :(
A vonaton végig (2 óra) rajzoltunk meséltünk igy nagyon élvezte. Aztán leszállás előtt beleültettem a kocsijába kb 5 perc alatt elaludt :)
Igy a következő 1 órás autó utat végig aludta. De sajnos a reptérnél fel kellett keltenem mert a kocsiját oda kellett adni egy picit. Jó sok ember volt ott igy eléggé siros hangulata lett. Kb 1 óra kellett még megnyugodott. A gépünk késett igy volt ideje futkározni gépeket nézni a reptéren :) de nagyon várta már hogy felszálljunk.
Hát én azt gondoltam pihizik a gépen hisz korán keltünk alig aludt.... de nem igy lett nézegetett az ablakon kiabálgatott :) na meg mesét néztünk. Csak a le meg a felszállásnál volt egy kis reklamálás mert ugye az ölembe kellett ülnie és még be is volt kötve.
Majd az utolsó kb 2 órás autó utat végig aludta. Aminek a következménye az elég késői elalvás lett.
Mamáékhoz érve előszőr egy picit meg volt szeppenve majd a Szilvivel nagyon hamar elkezdett játszani utána mamával is. Papával reggel találkozott vele egyből játszadozott. Most este még táncolt is a Papának a Szilvivel a Megasztár egyik dalára :D
Összességében: Az utat nagyon jól viselte (jobban nálam)
Mamáéknál is jól elvan, vannak olyan percek mikor odafut és csak bújik, de mikor megkapta a megnyugváshoz elég szeretetet akkor fut is játszani :)
Teljesen oda van Szilviért ha eltünik egy picit már kiabál neki mindig vele akar játszani :)
- Bölcsi (20)
- Fejlődés (88)
- Mindenféle (76)
- Mindennapok (157)
2010. október 9., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
1 megjegyzés:
Ezek az utazások, jó edzések Alíznak. Hamar hozzászokik, hogy az életben nem mindig könnyű! De ebben is nagyszerűen viselkedik, hála a kiegyensúlyozott, szeretettel teli környezetének!
Megjegyzés küldése