2010. október 2., szombat

Ismét orvos

Múlt héten irtam voltunk orvosnál a kezével  a nunciját is megmutattuk mert pelenkakiütésfélék voltak rajta.
Én úgy gondoltam  a nuncija hamarabb helyrejön mint a keze, de nem igy lett még mindig ott vannak semmit nem használt a krém igy tegnap ismét meglátogattuk az orvost :(
Bementünk egy picit meg volt szeppenve, de ahogy Apa beszélgetett a doktorral hamar megnyugodott. Majd átmentünk egy másik szobába és le kellett vetköztetni alulról Alizt és lefektetni. Egy picit tartottam a reakciójátol, de ruhalevétel közben elmondtam neki mit is fog csinálni az orvos. Szó nélkül lefeküdt sőt még vizsgálat közbe mondogatta is, hogy nunci, nunci :) Mikor eljöttünk integetett és mondta az orvosnak, hogy bye,bye!
Olyan ügyes volt! Nagyon büszke vagyok rá!!!!
Ez a fegyelmezett viselkedés oltásnál ( amit eddig leginkább az itteni orvos hozzzáállásnak tudtam be)meg most is egy újabb fejlődési szint elérését jelenti. Azt hittem egy kicsit később érjük ezt el, de Aliz mindig okoz meglepetéseket :)

MÁS:
Esti fürdés úgy zajlik ha Apa délelöttös, hogy előszőr én vagyok benn Alizal utána csatlakozik hozzánk Apa. Na hát pár napja mikor bejön Apa Aliz megfogja a kezem elkezd kifele nyomni és mondja - ki, ki menjél!!! :D és csak akkor kiabálja, hogy -Anya, Anya!!! Mikor ki akar jönni a vizből!  :D

0 megjegyzés:

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése