Tegnap ismét hosszú út várt Alizra és rám. Örültem, hogy eljött ez a nap mert végre újra láthattuk Apát :)
Persze nem volt jó mamáékat otthagyni, de megyünk újra nemsokára!
Hát az út nem telt a legjobban :(
Londonig úgy igazán nem is volt gond Aliz jól birta autóba aludt repülőn játszadoztunk meséztünk.Aztán találkoztunk Zsanival volt kb 3 óra a vonatig és mikor indulnunk kellett volna nem fértünk fel a vonatra :( HELYJEGGYEL!!!!!! Nagyon mérges voltam. Az ittkinti közlekedéssel megvoltam elégedve EDDIG!!!!
Kérdeztünk egy férfit aki a vonat ajtókat csukta, hogy ilyenkor mi van? Annyian voltak még felszállni sem tudtunk nem hogy leülni. A válasza erre az volt fél óra múlva itt a másik. De az nem is érdekelte hogy van lefoglalt helyünk meg hogy gyerekkel vagyok :(
Na hát a másik vonat sem volt jobb tömve volt ISMÉT épp hogy felfértünk! Ráadásul egy órát az ajtó meg a wc mellett kuporodva töltöttük Alizal :( mikor is végre szálltak le és volt egy kis hely!
De mivel későbbi vonattal mentünk igy a csatlakozást is lekéstük Cardiffba ,de szerencsére Apa ott várt minket. 22-órási vonattal indultunk haza, de hát ugye utána még sétálni is kellett igy éjfélre értünk haza :(
Aliz elaludt a kocsiba fel sem keltettem beraktam az ágyába aludni. Reggel 6-órakor ébredt előszőr :)
De még ma is mind a ketten tiszta nyomik vagyunk. Sok volt a tegnapi nap!
Ennek ellenére Aliz jobban viselte ismét mint én :) szinte végig nyugodt volt (velem ellentétbe) a kimeritő utazások ellenére sem sirt mikor nagyon fáradt volt inkább csak bújt!
De a lényeg, hogy túl vagyunk rajta és épségben hazaértünk!!!!! :)
Apának nagyon örült Aliz is! Már épp aludni készült a kocsijába mikor meglátta. Egyből eltünt minden fáradság és csak Apa volt :)
A repülést nagyon szereti kivétel a fel és lészállást. Tegnapi leszállásnál nagyon nyügi volt és még hozzám is volt övezve (amit nagyon nem szeret).Egy picit sirt és egyszer csak elkezdi mondani : Nincs baj! Puszi, Puszi!!! :) Olyan édes volt!!!!!
Ennek az előzménye: Ha egy picit sirdogál vagy csak nyafizik mindig mondom neki nem kell sirni nincsen semmi baj! És jól megölelgetem puszilgatom :) Persze ha oka is van, de azért kivételek vannak. Egy kis kényeztetés kell :)
Egy másik hasonló ami ma volt :
Már irtam arról, hogy miért is kezdte el mondani a megijedtem szót. Én ilyenkor megkérdezem mitől ijedtél meg?
Na hát ma egyedül volt a szobába egyszer hallom elkezdett keresni majd mondja: Megijedtem!!! Utána: Mitől?
- Bölcsi (20)
- Fejlődés (88)
- Mindenféle (76)
- Mindennapok (157)
2010. október 28., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
1 megjegyzés:
Ezt az utazási kálváriát mi is átéltük már egyszer, hihetetlen hogy az angolok mennyire nem tudnak felkészülni semmilyen váratlan eseményre. Idén tuti megint a hó lesz napirenden és már most tudják, hogy képtelenek lesznek kezelni 10cm havat...
Megjegyzés küldése