2011. augusztus 4., csütörtök

Sok-sok kép

Tegnap délután lementünk játszótérre. Alíz mindenáron papucsba szeretett volna lenni, így viszont elég nehéz volt a kavicsos játszón közlekedni. Ahhoz hogy levegye és úgy futkározzon elég hideg volt a kő....ezért Apa kitalált valamit :D
Elmentünk az Állatkert melletti nagy parkba ahol van játszótér, labirintus (templom rom) és persze a Séd patak is csordogál.
Szeretünk itt lenni, de inkább csak így este fele mert mindig nagyon sokan vannak.
Alíz legnagyobb bánatára békát nem tudtunk fogni, mert elugráltak előlünk :)

Apa várj én is megyek!!!!!
Előszőr Apával majd egyedül állok itt kint!

Mindjárt elkapja Apát a krokodil :D



És ahogy Alíz nevezi a CSÍÍÍZZZ ABLAK!!!!




Anyával: El akarok szökni!!! :)

Olyan kis kajla mostanság amikor fotózzuk :) Mindenféle grimaszokat csinál. Feljebb is van már ilyen kép.




A végén csak pár szó a bölcsiről:
Eddig jól elvan. Dicséreteket kapott mert nagyon szépen tisztán beszél, és nyugodt kislány.
Tegnap érte egy negatív élmény ami így beszoktatás alatt meg pláne nem jó. Megharapta egy kisfiú :( Reméljük a későbbiekben nem lesz ilyen a pici keze:


3 megjegyzés:

AndiLeila írta...

Nagyon jóók a képek!Látom Aliz élvezi a jó időt!!

Szegénykémet jól megharapta a kissrác:((.

Adrienn írta...

Milyen szerencse, hogy van a környéken ilyen klassz hely!!! Látszik is, hogy élvezi az egész család!!:))

Évi írta...

Mi is szeretjük ezt a játszóteret :)

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése