2010. augusztus 29., vasárnap

Szopi

Aliz úgy gondolta kb 2 hete,hogy már elég nagy és lelkileg is megérett rá, igy elhagyta a szopit.
Persze előtte már pár héttel csak éjjel meg este kérte,aztán egyik este elalvás előtt kérdeztem tőle ő csak rázta a fejét,hogy nem utána napokban még kétszer megkérdeztem ugyan ez volt a válasz igy most már csak vitaminos tejitalt kap.
Hát nekem nehezebb volt a leválás mint neki ugyan is nekem még volt tej a cicimbe igy jól feltelt az elején hiába borogattam. Nagyon féltem attól,hogy megint begyullad mint szülés után (majdnem 40 fokos lázam volt),de szerencsére azért ha lassan is, de használt a sok hideg borogatás (ami nagyon kellemetlen érzés szerintem)
Persze örülök, hogy mindenféle nehézség nélkül sikerült a leválás, de nekem azért már most hiányzik. Szerettem mikor szopi közbe odabújt és mindig simogatott,rámnézett mosolygott...igazán meg sem lehet fogalmazni ezt az érzést csak az tudja miről is beszélek aki szoptatott már.

0 megjegyzés:

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése