Nem vagyok a legjobban mostanság, de majd bepótolom :)
Utolsó írásom óta Alíz igazi Nagylány lett (ahogy Ő mondja) szinte semmiben nem fogad el segítséget csak ha már nagyon nem bírja megoldani. Válasz mindig ez: A Nagylányoknak nem kell ám segítség, egyedül is megy nekik!!! Édes kis szépség!
Két napja érte egy kisebb baleset. Kergetni szerette volna a galambokat, és futás közben elesett. Szerencsére a két kezét maga elé rakta így azok értek először földet majd az orra (amit le is nyúzott) majd a nagy lendület miatt a két lába fellendült a levegőbe és ez miatt csúszott még a földön :S Nagyon sírt, de hamar megnyugodott, viszont mérgében már menni is kellett el onnan :D
Melegebb napokon (ami mostanában nem sokszor volt) többszöri délutáni program a Balaton part. ( volt már róla bejegyzés) Szeretünk lemenni, még Apa a hobbijának (horgászat) hódol, mi játszóterezünk, fagyizunk, kacsákat etetünk vagy csak sétálgatunk!!! Míg nyáron csak pancsizunk a Balatonon ilyenkor bepótoljuk ami elmaradt és felfedezzük a partot!!!
Kacsák
Virágok...éppen készül közelebbről megnézni őket :)
Vonat! Nagyon tetszett neki, de az nem, hogy közben próbáltam megörökíteni!
Fagyi
Ne menj el!!!! Van még itt enni való! :D
Apa halat fogott!!! Alíz engedte vissza a vízbe!
Egy jól elcsípett pillanat! Éppen elvesztette az egyensúlyát, de ügyes volt, segítség nélkül megoldotta és tovább ment!
Már ez is megy :) Igaz sokszor leesett mire sikerült, de nem adta fel!!!!
- Bölcsi (20)
- Fejlődés (88)
- Mindenféle (76)
- Mindennapok (157)
2012. április 20., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
3 megjegyzés:
Nem semmi, ez egy igazán klassz nap lehetett ezzel a sok élménnyel:)!
Sajnálom az esést:(!De sokszor mi jobban megijedünk mint ők:)
Ilcsi ebben teljesen igazad van! Mikor kisebb volt, előfordult, hogy akkor kezdett el torka szakadtából sírni mikor észre vette rajtam a rémületet :) Most már próbálom "higgadtan" kezelni a baleseteket!!!
Szuper képek, Te meg remélem is h hamar jobban leszel.
Szegény Aliz, nem jók ezek a balesetek, de kivédhetetlenek. Bene tett félre csomó állatos képet direkt Aliznak, majd érkezünk vele. puszi
Megjegyzés küldése