2012. szeptember 24., hétfő

Egy kicsit rólam...

...vagyis inkább a terhességről pár mondat.

Mindig azt olvasni: Áldott Állapot!!! Ami teljesen igaz és nagyon örülök neki, hogy nem kellett évekig várnunk és orvosról orvosra futkározni, hogy sikerüljön legalább egyszer átélnem ezt a csodát.
Most mégis "nyafogok" egy kicsit :)

Alízal a terhességem a "nagy könyvek" szerinti legjobbként zajlott :) Minimális émelygés az elején, végig friss üde voltam, semmi sem viselt meg, ehettem akármit (jó hagymát akkor sem) az utolsó pár hét is úgy telt mintha nem is lett volna óriási hasam :D
De hát ugye mint ahogy mondani szokták nincs egyforma terhesség! Nos ez rám teljesen igaz!!!

Második terhességnél már az 5. héttől jelentkező és erősödő émelygések is mutatták, ami eltartott a 16. hétig :( Utána 9 hétig jobb volt (ekkor sem tudtam akármit megenni, de legalább este jól voltam) majd a 25. héttől visszatért az émelygés, ami azóta hétről hétre erősödik ismét. Ma már alig van olyan étel amitől nincs este émelygés sok savval.... :( Azt hiszem ez már elkíséri a terhességemet végig! Vannak napok mikor joghurton, salátán, gyümin élek akkor jobb valamivel, de hónapokig nem lehet csak ezt enni :D :D
Szerencsémre van egy imádnivaló férjem és csajszim akik megértik ha délután csak fekszem és nem tudok velük lenni!!!
Kb. 6. héttől elég rendszeresen volt enyhe vérzésem is :S Lelkileg nagyon megviselt minket...féltettük a kis picurkát. Szerencsére a 10. héttől elmúlt!
Éjszaka szinte alig alszom pár hete. Egyszerűen megébredek hajnali 2-3 fele és vagy nagyon nehezen (kb2 óra alatt) vagy egyáltalán nem alszom vissza. Napközben sem tudok aludni....ördögi kör!
Vajon mi jöhet még?
Azért remélem a szülés legalább hasonlítani fog az elsőhöz :P

De persze ezek ellenére is, akármikor újra szívesen vállalnám a terhességet, de most jelen pillanatban a 31. héten már eléggé ki vagyok merülve. Alízal délután-este próbálok a legtöbbet foglalkozni-játszani ami így nehezebb, főleg ha nyűgös, de azért próbálok vele ugyan olyan nyugodt maradni mint mindig!!!

1 megjegyzés:

Évi írta...

Hát teljesen megértelek, bár nekem a második terhesség sem járt semmi plusszal, a szülés meg még gyorsabb volt, de a gyerkőc melletti fáradságot megértem, nekem sem volt ez könnyű Bene és munka mellett az esték huh de nehezek is voltak...bár azért azóta sem panaszkodom :)
Szóval, teljesen együtt érzek, de kitartás, már nincs sok hátra :)
majd minden nap amikor találkozunk erősítelek ebben :)

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése