Az egész családunkon végig söpört egy hányós vírus. Nálam még pluszba csatlakozott hozzá egy gégegyulladás. Sajnos Alíz viselte a legnehezebben. Nagyon kimerítette a pici szervezetét, hogy semmi nem maradt meg benne :( Így elkerülve a súlyosabb állapotot szerda este bevittük a sürgősségire. Nagyon féltem, mert a kórház nem a legjobb hely, de nagyon jó döntés volt mert a beavatkozás miatt már az éjszaka sokkal nyugodtabban telt!!! Azóta már itthon gyógyulgat-erősödik. Még nem az igazi az étvágya,(ami nem meglepő) étrendje még mindig pocakkímélő, ha továbbra is ilyen szépen gyógyul szerdán már mehet oviba amit nagyon vár :)
Kórházi kép :(
És egy tegnapi sokkal vidámabb :)
Más téma:
Az óvodában sokkal nagyobb önállóságra tanítják őket mint a bölcsibe, vagy akár eddig én itthon (hajlamos vagyok túlzottan "fogni" a kezét) De szerencsére az én ügyes csajszim már rám szól és jelzi, hogy bizony nem kell a segítség :D Ezért úgy döntöttem változtatok....el is kezdtük azzal, hogy pénteken még én pakoltam ő a szobájában letörölgetett majd szombaton kiporszívózta egyedül a szobáját utána meg egy helyiséget egyedül mosott fel. Persze nagyon élvezte és láttam mennyire büszke magára!!! (nem kényszerítem semmire ha nem szeretné)
A másik! Egyszer megmutattam, hogy is kell felhúzni a pulóver-mellény cipzárát, azóta az is egyedül megy neki, sőt az elől fűzős cipőjét is ki tudja kötni-lazítani levétel előtt. Most tanuljuk a masnit is :)
És még sorolhatnám mennyi új dolog van amit eddig megszokásból segítséggel csinált és mára már egyedül...
Azt hiszem az óvodával nem csak ő változik hanem én is....el kell fogadnom mennyire Nagy Lány már!!!!
Új döntés: hosszú hajat szeretne, olyan igazi "hercegnőset" :D de amíg a sajátja megnő talált helyette pótlást, nem is akármit!!!!!
- Bölcsi (20)
- Fejlődés (88)
- Mindenféle (76)
- Mindennapok (157)
2012. szeptember 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
3 megjegyzés:
Anett: sajnálom a betegséget, örülök, hogy már jobban vagytok. Gondolom, hogy kivehette Alíz erejét a betegség,olyan kis elesett azon a kórházi ágyon, de a másik kép már sokkal jobb. De jó, hogy kezd meggyógyulni, nincs is annál rosszabb.
Nálunk is lényeg, hogy minél hamarabb önállóak legyenek az ovisok, hiszen 29 gyerek az bizony annyi, de ez jó dolog. olyan szuper ahogy büszkék magukra, hogy sikerült, ezt is megcsinálták. :)
A hosszú hajjal is biztos édes lesz Alíz, lehet csatozni, gumizni a kis hercegnőt.
Örülök, hogy jobban van, jók a kórház nélküli képek :)
Bene is nagyon önállósodik, hála az ovinak, szintén sokat rámszól, hogy majd ő...jó is ez, csak nekem is szokni kell, hogy hagyjam :) majd belejövünk igaz?? :)
Mire megjön a tesó, Alíz már kész nagylány lesz! Jó, hogy hagyod önállósulni...én sajnos, nem tettem!:(
Remélem, már jobban vagytok, és hamarosan mehet oviba is Alíz!
Megjegyzés küldése