Anyaként a legfontosabb számomra a gyermekem. Részemről Ő a legtökéletesebb, legügyesebb, legszebb...és még sorolhatnám :)
De valljuk be nem mindenki tud együtt örülni velünk (vagy Ők egyszerűen ilyenek). Az elmúlt 3 és fél évben kaptam hideget-meleget.
Mikor pici volt Alíz akkor voltak akik azt mondták dagi (egy pár hónapos babára) ha cumizott akkor minek az a cumi, fél évesen felállt majd mindent hamar megtanult...á csak azért mert lány!!!! (és ha fiúként alakul így? mi lett volna a válasz?? :D ) És még sorolhatnám :)
De persze sokkal többen voltak-vannak akik valóban örülnek annak aminek én is....
Viszont sosem érdekelt igazán mások véleménye, ha én nem azt láttam jónak!!
Pár kényesebb dolog amiben teljesen megoszlanak az emberek véleményei. Most a SAJÁT hozzáállásomat írom le.
Cumi: Soha nem fordult meg a fejembe, hogy elvegyem tőle!!! Mikor kisebb volt sokkal többet kérte, de ahogy nőtt már csak a déli-esti alváshoz kéri (bölcsibe nincs alvásnál nála). Így naponta max. egy fél órát van a szájába....szerintem ezzel nem árt a fogának, viszont ha hirtelen elvenném napokig stresszben lenne....eddig is mindent megértett és elfogadott, ennek is eljön a maga ideje mikor gond nélkül elhagyja!
Alvás: Egészen pici korában aludt közöttünk 3-4 hónapot, de azóta külön. Sokáig más lehetőség nem volt így velünk egy szobába, de nem viselte meg a külön szoba sem.
Elalvásnál sosem erőltettem, hogy tanuljon már meg egyedül elpihenni nélkülem....a mai napig ha igényli- kéri leülök az ágya mellé még elalszik, de ha nem szól akkor jó éjt puszi után kimegyek a szobájából. Éjjel ha megébred és kéri maradjak...gondolkozás nélkül leülök mellé még nyugodtan visszaalszik!!!!
Viszont mindent nem szabad feladni, kell a boldogsághoz a kiegyensúlyozott szülők....nekünk Ferivel kell az éjszakai összebújás csak ketten :) így a mi ágyunk csak a miénk (kivételek persze előfordulnak ;P)
Napirend: Ami nálunk jól kialakult....miért változtassak rajta???
Reggeli 8 fele, ebéd 12 majd alvás, uzsi 3 körül vacsi 6 de legkésőbb hétig. Bölcsiben is ezt szokta meg. Közben nincs, ilyen meg olyan nasi :D :D Ha valamit nagyon szeretne akkor evés után.
Köszönés: Igen is kell!!! Idősebbeknek Csókolom és nem Szia.....
Tiltás: Mindig el kell mondani mit miért nem szabad...csak ebből fogja igazán megérteni. Lehet a századik magyarázat után, de tudni fogja!!!!
TV: Nem vagyok a híve...vagyis nem ellenzem, de napközben nem engedem meg!!!!! (kivétel ha beteg)
Reggel felkelésnél nézheti egy picit, meg este egy mesét. Déli alvásnál már teljesen elhagytuk!!!!
Jó és rossz dolgok: Mindent el lehet egy gyereknek is mondani. Nem kell titkolni ha szomorú vagy dühös az ember...minél többet beszélünk neki érzéseinkről meg a tettei következményeiről, annál jobban meg fogja érteni és el fogja tudni mondani ő is!!!
Alíz ha valamiért nem jöhet velünk mindig tudja az okát és el is fogadja!!! Orvoshoz is ha megyünk és pl. szurit kap...előtte elmondom neki, hogy ez bizony fájni fog abban a pillanatban....
Amit úgy érzem máshogy kellett volna....az a játszótéri próbálkozások. Túlságosan féltettem mindig....most ennek köszönhetően, időnként fél felmászni egy két játékra. Viszont ha Ferivel van sokkal merészebb :D :D
2012. augusztus 30., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
6 megjegyzés:
Anett: szerintem jól alakítottad ki a dolgokat. Nem szabad mással foglalkozni, ha te úgy érzed hogy Alíznak és Nektek így a legjobb, akkor csak így szabad.
Többségében nálunk is így van, persze vannak kivételek :)
Nálunk pl a tv nagyon kelen van. Én sem bírom nélküle, és sokszor be lett vetve Emma kicsi korában, mert akkor tudtam hogy Panna nézi, lehet szopizni vagy bármi.
Közös ágy is ilyen. Panna első perctől kezdve nem, Emma csak ott aludt a kiságyat ha 3 hós korág használta.
Minden család más, és bizony minden gyerek még a tesók is. Azt kell követni, ami Nektek a legjobban beválik.
Timi egyetértek veled :)
Főleg a hasonlítgatást nem bírom :D :D
De jó kis poszt! Én is összefoglaltam már egyszer ezeket, ahogy én látom :) Hasonlóan gondolkodunk! Persze minden család más és más, a szokások is mások. Nálunk pl. mai napig van együtt alvás ha úgy adódik, de van hogy a szobájában akar aludni, persze velem :) Egyébként nem kell foglalkozni mások véleményével, okoskodásával, én is nagyon utálom az ilyet! Te nagyon is szépen neveled Alízt, nagyon ügyes és okos kislány, ahogy olvasom :) A játszóterezés téren pedig tökéletesen megértelek, én sem hagyok sokmindent, pedig tuti hogy mér rég fel tudna mászni a leghatalmasabb mászókára is :) Hát, ilyenek az anyukák :)
Anett köszi szépen :)
Igen amennyire lehet nem foglalkozom a számomra nem kívánatos dolgokkal!!!
Hát Alíz, ezektől a dolgoktól ilyen kiegyensúlyozott, boldog,okos kislány! Én csak gratulálni tudok, és jogom is van hozzá, hiszen nagyon régen követlek benneteket!:))))
Jól összefoglaltad. Osztom is a véleményt, bár nálunk is sok minden másképp van, de a következetességet én is próbálom tartani, vannak ilyen olyan behatások, de igyekszem. Szerintem mindent jól csinálsz, és jó is Aliznak. A lány fiú dolgot, meg a mindenféle meglátást én sem szeretem, bár azt vallom, hogy a fiúk többsége (kivételek vannak) sok mindenben több segítséget igényel, mint amúgy felnőttben is. A pasik mellé mindig kell egy nő :)! A játszótérrel meg ne is foglalkozz, ez pont így jó, hogy mindkét oldalt tudja, a féltést is és a biztatást is!! :)
Megjegyzés küldése