2011. szeptember 29., csütörtök

Részlet......

Érdekes de nekem nagyon tetszik.....muszály megosztanom veletek :D

Verkedy Tamás:

"– Mit üzenne az édesanyáknak, mit tegyenek, hogy gyermekeik boldogok legyenek?

– Próbálják meg jól érezni magukat, mert az nagyon fontos a gyereknek. Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól. Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből."

6 megjegyzés:

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Ez nagyon szep volt

Adrienn írta...

Nem tudom olvasni!! Kicsit gondolj a vaksi öregasszonyokra is!!:)))

Becsi írta...

Adrienn:ha bejelolod a szoveget sotetebb lesz,en is csak igy tudtam elolvasni:)
Nagyon jo a gondolatmenete:D

Adrienn írta...

Köszi! Elolvastam, de még nem az igazi...nekem!:))
Viszont a tartalom, tök igaz!!!!!

Anett írta...

Adrienn bocsi :D
Most már azt hiszem nem lesz gond!!!

Én is jónak tartom ezt a gondolat menetelt....

AndiLeila írta...

Ez találó!!

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése