2011. szeptember 11., vasárnap

Ma délelőtt

Ma délelőtt igazi kis hős volt Alíz :)
Elmentünk sétálni a Laczkó forráshoz. Alíz a fűben keresett virágot és keresztül ment egy csalánon. Hirtelen amit láttam a két lábán min. 15 csípés volt...először görbült a szája, de mondtam neki, hogy Anyát Apát is milyen sokszor csípte meg már csalán....majd  mosolygott egyet és mentünk tovább el is felejtve a történteket, pedig valljuk be nem kellemes dolog főleg ha ilyen sok van rajtunk :S Ügyes nagylány már :)
Mikor indulnunk kellett haza az autóig egy kedves kis fekete cicus kísért el minket.
Alíz végig gondoskodott róla, el akarta vinni boltba, sivatagba kirándulni, elmondta mit fog kapni vacsira pancsi után :D




Kis kivétellel mindig ha kap valamit ezt mondja: Köszönöm, köszi, köszike :)
Köszönést is már van, hogy kérés nélkül megteszi, de ha nem is és szólok neki hangosan pótolja!!!

4 megjegyzés:

Boricsné B. Ildikó írta...

De ari! A gondoskodás ösztöne már így megvan bennük:-).
Tényleg egy kis hős ezzel a csalánnal!!
Szép a blog így is:-DD!

Évi írta...

Ügyes Alíz, hogy túltette magát a csalános dolgon.
A cicás aranyos :)

Adrienn írta...

Amilyen a minta!!!:)))

Izabella:-Szabina es Julia írta...

Szegeny kis Aliz hat nem kellemes a csalan csipes foleg ha annyi van rajta.,Tenyleg egy kis hos volt.Nagyon csinos es edes a kepeken.Ngayon aranyos a kis cicussal.puszika

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése