Anyaként a legfontosabb számomra a gyermekem. Részemről Ő a legtökéletesebb, legügyesebb, legszebb...és még sorolhatnám :)
De valljuk be nem mindenki tud együtt örülni velünk (vagy Ők egyszerűen ilyenek). Az elmúlt 3 és fél évben kaptam hideget-meleget.
Mikor pici volt Alíz akkor voltak akik azt mondták dagi (egy pár hónapos babára) ha cumizott akkor minek az a cumi, fél évesen felállt majd mindent hamar megtanult...á csak azért mert lány!!!! (és ha fiúként alakul így? mi lett volna a válasz?? :D ) És még sorolhatnám :)
De persze sokkal többen voltak-vannak akik valóban örülnek annak aminek én is....
Viszont sosem érdekelt igazán mások véleménye, ha én nem azt láttam jónak!!
Pár kényesebb dolog amiben teljesen megoszlanak az emberek véleményei. Most a SAJÁT hozzáállásomat írom le.
Cumi: Soha nem fordult meg a fejembe, hogy elvegyem tőle!!! Mikor kisebb volt sokkal többet kérte, de ahogy nőtt már csak a déli-esti alváshoz kéri (bölcsibe nincs alvásnál nála). Így naponta max. egy fél órát van a szájába....szerintem ezzel nem árt a fogának, viszont ha hirtelen elvenném napokig stresszben lenne....eddig is mindent megértett és elfogadott, ennek is eljön a maga ideje mikor gond nélkül elhagyja!
Alvás: Egészen pici korában aludt közöttünk 3-4 hónapot, de azóta külön. Sokáig más lehetőség nem volt így velünk egy szobába, de nem viselte meg a külön szoba sem.
Elalvásnál sosem erőltettem, hogy tanuljon már meg egyedül elpihenni nélkülem....a mai napig ha igényli- kéri leülök az ágya mellé még elalszik, de ha nem szól akkor jó éjt puszi után kimegyek a szobájából. Éjjel ha megébred és kéri maradjak...gondolkozás nélkül leülök mellé még nyugodtan visszaalszik!!!!
Viszont mindent nem szabad feladni, kell a boldogsághoz a kiegyensúlyozott szülők....nekünk Ferivel kell az éjszakai összebújás csak ketten :) így a mi ágyunk csak a miénk (kivételek persze előfordulnak ;P)
Napirend: Ami nálunk jól kialakult....miért változtassak rajta???
Reggeli 8 fele, ebéd 12 majd alvás, uzsi 3 körül vacsi 6 de legkésőbb hétig. Bölcsiben is ezt szokta meg. Közben nincs, ilyen meg olyan nasi :D :D Ha valamit nagyon szeretne akkor evés után.
Köszönés: Igen is kell!!! Idősebbeknek Csókolom és nem Szia.....
Tiltás: Mindig el kell mondani mit miért nem szabad...csak ebből fogja igazán megérteni. Lehet a századik magyarázat után, de tudni fogja!!!!
TV: Nem vagyok a híve...vagyis nem ellenzem, de napközben nem engedem meg!!!!! (kivétel ha beteg)
Reggel felkelésnél nézheti egy picit, meg este egy mesét. Déli alvásnál már teljesen elhagytuk!!!!
Jó és rossz dolgok: Mindent el lehet egy gyereknek is mondani. Nem kell titkolni ha szomorú vagy dühös az ember...minél többet beszélünk neki érzéseinkről meg a tettei következményeiről, annál jobban meg fogja érteni és el fogja tudni mondani ő is!!!
Alíz ha valamiért nem jöhet velünk mindig tudja az okát és el is fogadja!!! Orvoshoz is ha megyünk és pl. szurit kap...előtte elmondom neki, hogy ez bizony fájni fog abban a pillanatban....
Amit úgy érzem máshogy kellett volna....az a játszótéri próbálkozások. Túlságosan féltettem mindig....most ennek köszönhetően, időnként fél felmászni egy két játékra. Viszont ha Ferivel van sokkal merészebb :D :D
- Bölcsi (20)
- Fejlődés (88)
- Mindenféle (76)
- Mindennapok (157)
2012. augusztus 30., csütörtök
2012. augusztus 14., kedd
Nehézségek
Ahogy nő a pocak és a pici lakója egyre jobban behatárolódnak a könnyen elvégezhető dolgok számomra.
Amit talán a legnehezebben bírok az a nyilvános mosdóban pisilés Alízal. Ugyanis nem ülhet rá, férfibe Apával megint nem mehet....így nekem kell megemelnem, ami most már nem egyszerű, hisz 16,5kg, főleg ha nem csak pisilnie kell :) És így a nyár közepén bizony sokszor kellett ilyen helyen végeznie a dolgát.
A másik az a fáradhatatlan tempó amit sokszor diktál Alíz ha nincs bölcsibe. Képes több kilométert sétálni vagy biciklizni egy játszótér miatt, de sokszor csak a séta kedvéért. Hazaértünk sem pihen, akkor itthon játszunk tovább :) de persze nagyon megértő, mert ha mondom hogy én már nem bírom akkor leültet és ő sürög körülöttem. Boltban is sokszor kiveszi a dolgokat a kezemből, hogy majd ő beteszi a kosárba hogy ne nekem kelljen.
De a hónapok előrehaladtával Alíznak is meg kell birkóznia egy-két nehézséggel.
Amiket talán a legkevésbé tud elfogadni, hogy most nem tudok ugrálni, sokat táncolni vele, vagy felmászni vele számára nehezebb helyekre, nem tudom emelgetni csak nagyon ritkán....de mindig elmondom neki ha megszületik a tesó újra játszhatunk akármit, csak addig kell neki is elfogadni ezeket, hogy a tesónak jó legyen bent a pocimba :)
Amit viszont nagyon szeret, ha rugdalózik a tesó :) Sokszor teszi a pocimra a kezét-arcát és jókat kacag. Valamelyik nap rájött ha énekelt, szinte hullámzott a pocim annyira tetszett a pici tesónak.
A nehézségek ellenére, nagyon boldogok vagyunk, hogy hamarosan bővül a kis családunk, és nagyon várjuk a pici Tesó érkezését!!!!!!
A nyaralás után most nehéz a bölcsi reggelente. Úgy szedik le a nyakamról annyira sír :( Azért remélem ovi beszoktatás kezdéséig sikerül egy picit visszarázódnia a közösségbe!!!
És a végére egy fotó a 25 hetes pocakról és lakójáról, na meg a kis hercegnőmről:
2012. augusztus 9., csütörtök
Videó
Nem terveztem, hogy újabb videót hozok Alíz színpad előtti produkciójáról, de minden este olyan édesen táncol utánoz, hogy szeretném ha itt a blogban is látható lenne :) Számára talán ezek az esti táncos programok a legjobbak, de összességében nagyon jól érzi magát és nem szeretne még hazamenni!!!
Egy kis néptánc. Ezen az estén lett tiszta seb mind a két térde :D :D
Tegnap este nagyon sokan voltak, és nem látta a színpadot csak ha Apa nyakába ült. Így próbálta utánozni-eljátszani a dalocskát. Le volt korlátozva a mozgásban, de így is látszik mennyire figyeli :) Később vonatoztak meg táncoltak is Apával meg a közönséggel közösen. (Sajnos én kimaradtam belőle a pocakom miatt)
Egy kis néptánc. Ezen az estén lett tiszta seb mind a két térde :D :D
Tegnap este nagyon sokan voltak, és nem látta a színpadot csak ha Apa nyakába ült. Így próbálta utánozni-eljátszani a dalocskát. Le volt korlátozva a mozgásban, de így is látszik mennyire figyeli :) Később vonatoztak meg táncoltak is Apával meg a közönséggel közösen. (Sajnos én kimaradtam belőle a pocakom miatt)
2012. augusztus 7., kedd
Első Nap
Sikeresen megérkeztünk!!
Kellemes a szállás, közvetlen a part mellett van. Nincs elzárva a Balaton, biztos tetszeni fog Alíznak ha felkel :)
A nagy meleg miatt estig csak a strandon voltunk. Így elég elviselhető volt a forróság. Alíz sokat fürdött, nehezen de azért aludt a sátorba délután. Este elmentünk a kirakodó vásárra és megnéztünk pár fellépést a színpadon.
Késő este a szállásra érve Én voltam aki teljesen oda volt :) Alíz meg Apa még bírták volna!!!
És hogy mennyire jól is telt az első nap? Azt hiszem ez a videó jól tükrözi majd!!!
Ebéd utáni pihi Apával :)
Vigyori
Kellemes a szállás, közvetlen a part mellett van. Nincs elzárva a Balaton, biztos tetszeni fog Alíznak ha felkel :)
A nagy meleg miatt estig csak a strandon voltunk. Így elég elviselhető volt a forróság. Alíz sokat fürdött, nehezen de azért aludt a sátorba délután. Este elmentünk a kirakodó vásárra és megnéztünk pár fellépést a színpadon.
Késő este a szállásra érve Én voltam aki teljesen oda volt :) Alíz meg Apa még bírták volna!!!
És hogy mennyire jól is telt az első nap? Azt hiszem ez a videó jól tükrözi majd!!!
Ebéd utáni pihi Apával :)
Vigyori
2012. augusztus 5., vasárnap
Edzés :P
Eltelt a bölcsi első hete. Várta, de azért lelkileg egy picit megviselte, hisz olyan sokáig itthon volt velem-velünk. De most nagyon boldog hisz egy hétig újra együtt leszünk egész nap, ráadásul a Balatonon :D
Olyan könnyedén "tekeri" pedig ilyen pici lábbal nem is olyan egyszerű...
Jó ideje szeret boltosat játszani, ezért nemrég kapott egy pénztárgépet, játékpénzzel. Legtöbbször Ő a vásárló és nekem kell a pénztárgépet kezelni. (Ő csak költ :D :D ) de így is jó kis játék!!!
Olyan szépen tudja már magát kifejezni....mikor nagyon belemerül a magyarázásba, még a pici ujját is a magasba emeli.
Egyre többször tapasztalom, ha nem sikerül neki valami, akkor mérgesen elmondja nekem (jelezve hogy segítsek) így talán lassan kevesebb lesz az egyből sírok-tombolok reakció, mert megérti hogy így jobb neki is.
Tegnap kérte, hogy mérjem meg a magasságát-súlyát Ő meg az enyémet. Egy picit nőtt, most 103cm és 16,5 kg
3 hét alatt és most hétvégén is voltak nehézségek a délutáni alvás megkezdésénél. Nem az a probléma, hogy nem lenne fáradt (bizonyítja ezt ha nem alszik tiszta zizi este fele) hanem egyszerűen nincs ideje rá :) Örül, hogy itthon van és inkább játszadozna....Persze ha elalszik akkor 2 óra alvás után sem ébred magától, általában én ébresztem 3 fele.
Nagyon sok esetben saját maga készíti el a frizuráját. Igaz van mikor kis torzomborzi lesz mire végez, de így is olyan édes hisz Ő készítette.
Szereti a csatokat, díszeket, láncokat, karkötőket....szóval mindent amitől még csajosabb lesz :D
Ezen a képen egy rózsaszín hajtincs van az egyik oldalon, a másikon (nem látszik sajnos) egy kis pillangós lógós hajdísz. És hozzá egy zsivány mosoly ;)
Játszóterezés mellett nagy kedvenc mostanság a "felnőtt játszótér" Veszprémbe és a strandon is van. Már profin használja egy-kettőt.
Íme egy kis videó miről is beszélek:
Olyan könnyedén "tekeri" pedig ilyen pici lábbal nem is olyan egyszerű...
Jó ideje szeret boltosat játszani, ezért nemrég kapott egy pénztárgépet, játékpénzzel. Legtöbbször Ő a vásárló és nekem kell a pénztárgépet kezelni. (Ő csak költ :D :D ) de így is jó kis játék!!!
Olyan szépen tudja már magát kifejezni....mikor nagyon belemerül a magyarázásba, még a pici ujját is a magasba emeli.
Egyre többször tapasztalom, ha nem sikerül neki valami, akkor mérgesen elmondja nekem (jelezve hogy segítsek) így talán lassan kevesebb lesz az egyből sírok-tombolok reakció, mert megérti hogy így jobb neki is.
Tegnap kérte, hogy mérjem meg a magasságát-súlyát Ő meg az enyémet. Egy picit nőtt, most 103cm és 16,5 kg
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
About Me
- Anett
- „ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)