2012. június 26., kedd

Hercegnőm...

Nem elég, hogy mint egy kis gomba, olyan gyorsan nő, még ennél is gyorsabban fejlődik-változik!!!
Régóta elég önálló, de mostanság extrán meg is éljük ezeket a napokat, ami neki nagy öröm, nekem meg egy pici fájdalom, hisz minden nappal jobban el kell engedjem a kezét! Persze tudom így van ez jól és természetesen örülök is, mégis ott van bennem a DE...... :)

Öltözködés:
Válogat, ha szerinte nem illik össze, vagy nincs kedve felvenni akkor másik kell. Ezért inkább mindig megkérem menjen hozzon magának ruhát. Persze azért azt kikötöm, hogy póló-szoknya esetleg nadrág közül válogathat.  Ha eszébe jut akkor ki is vasalja felvétel előtt a kis rózsaszín vasalójával :)
Hétvégén kifejtette séta közbe mit is szeretne ha hazaértünk: Leül a hercegnős sminkasztalhoz. Kifesti a szemét, száját, körmét, hajlakkal szép hajat készít magának, felveszi a gyűrűjét..... Igazi kis Csaj!!!

Mostanság este elalvásnál picit fél a sötétben (van éjjeli fény+kint ég egy kisebb lámpa) de még így is, ennek ellenére tartja magát, hogy egyedül alszik el, hisz Ő már Nagy Lány :) de azért van mikor inkább az én közelségemet válassza!!!

Szobatisztasági dolgok:
Van bili, WC szűkítő, de inkább az elsőt használtuk mert ahhoz nem kellett segítséget kérnie. Szűkítőnél le és felszállásnál ott kellett lennem fellépő hiányában.
Pár hete viszont rájött, hogy Ő nem is esik bele a WC-be, ha ráül a sima ülőkére, hisz lent a lábával tartja magát :D Na azóta csak így végzi a dolgát, teljesen egyedül!!!!

Mindig van egy kedvenc kutyusa, aki 100% figyelmet kap :) Ha esik az eső akkor esővédőt, gumicsizmát, ha koszos akkor pancsiba viszi majd megtörli esetleg még pizsit is ad rá. Szed neki pár levelet-füvet amiből otthon ebédet főz neki...ha még pici a kutyus akkor pelenkát is kap!!!! Elvisszük magunkkal játszótérre ahol minden játékot kipróbálhat!!!

Szeretem, hogy ennyire tud Szeretni!!!!
Amikor csak eszébe jut......ölelget, simizi az arcom, puszilgat és ki is mondja az érzéseit....ha mérges azt is :)

Vannak dolgok amit én nem szeretek....ha esetleg elkövetem ezek valamelyikét és nem korrigálom azonnal, már szól is, hogy bizony Anya ezt nem így kellett volna!!!!

Nagyon szeretne egy igazi kutyust!!! Tervei megvannak, mit kapna, hova mennének, mit szabadna neki....

Még most is elég jól elfogadja amit mondunk neki. Ritkán ellenkezik-hisztizik! Ha nem annyira tetszik neki inkább próbálja egy kis kompromisszummal megoldani :)

Imádja a mesekönyveket még mindig!! Nem telik el nap mese nélkül. Egyszer én olvasok neki majd Ő nekem és a Pici Tesójának :)




2012. június 14., csütörtök

Pici Tesó

Ferivel ma délelőtt voltunk 4D ultrahangon. Igazi élmény volt most is!!!  Alízal is elmentünk, de vele sokkal később. Ott már igazi kis pufi volt az arcocskája, most szerettük volna korábbi fejlődési szakaszban megnézni a Tesót!

Nagyon virgonc volt (rengeteg helye van még) de azért sikerült minden oldalról megcsodálnunk. Olyan kis vékonyka még, de az arcvonásai már jól láthatóak. A pici ujjacskáit előszeretettel mutogatta :) Mindig az arcához közel tette a kezeit. Egész alakos képen volt mikor nyújtózkodott egy nagyot :)
Először keresztbe tette a lábait, hogy nehogy meglássuk mit is rejteget ott,de aztán végül mégis sikerült elcsípni :)
FIÚ lesz a kis picuri a pocakomba!!!!!

Pici fiam <3


Alíz  :) <3  (egy kissé akkoriban elírta az orvos a nevem :D )

2012. június 10., vasárnap

"Csak" képek-videók

 Tombolás....jókedvből!
 Libikóka Apával
 Foltival
 Pár kört futott a szökőkútnál...már én szédültem!!
Száguldás Folti kutyussal :)
 Reggeli készítés Anyának...

 Kosár híján csak a kormánynál van hely a kutyuskának :)
:)

Nagy beleéléssel mesél mesét egy szakácskönyvből. Nem biztos, hogy más is érti miket is mond a videón, de nagyon édes :)


Csigabiga...ének és festés a kádra!
Nagyon szeret festegetni fürdés közben az én kis művészem :)

2012. június 6., szerda

Kissé elmaradva :)

Valahogy annyiszor készültem írni, de mindig elmaradt....

Úgy gondolom ideje itt a blogban is írnom egy számunkra fontos és boldog hírről!!
Alíznak kis tesója fog születni, hivatalosan november 29.-én.
Alíz az első perctől fogva nagyon várja, rengeteg mesét olvas neki, simizi-puszilgatja a pocakom. Van mikor táncol-énekel neki :) Este ha látja, hogy nem vagyok jól, megérti, sőt sokszor mondja is, hogy Anya pihenjél csak nyugodtan <3 <3
Rengeteget tervez, hogy fog majd nekem segíteni, mit fog megtanítani neki stb.....
Hasam rohamosan nő, sokkal hamarabb látszódott mint Alízal. Az én kis drágám, sokszor mondja: Anya egyre nagyobb a pocakod, de olyan csini vagy :)

Kis picurka (3 hete készült UH felvétel)

Egy pocakfotó (ez sem a legfrissebb :D )



Az elmúlt időszakban sikeresen begyűjtöttük életünk első kullancsát :( Monoron voltunk a Dédinél. Még ott elvittük orvoshoz, most reménykedem benne, hogy nem volt fertőzött.
Ez az eset tudatosította bennem azt amit azért eddig is tudtam. Nem kell erdő vagy rét ahhoz, hogy ilyen fenevadat össze szedjünk :( Csak a kertben játszottunk!!!! Akár itt a játszótéren is össze szedheti ahol van fű....vagy éppen séta közben!!!!


Gyereknapra kapott egy Kis Királylány könyvet (már régóta fájt érte a pici szíve) Mamától pénzt kapott, így a játékboltban ő választhatott. Egy Bogyó és Babóca hullámkirakóra esett a választás, de nagyon jó döntés volt, azóta is szívesen játszik vele!!!


Mostanság valahogy olyan bátor-minden veszélyeset kipróbálok lett Alíz. (persze ez változó éppen milyen napja van) ez viszont hozza magával a sok esést, sérülést, nadrág szakadásokat :D :D
De a legnagyobb sérülést mégis úgy szedte össze, hogy futni szeretett volna a járólapon és valahogy kicsúszott maga alól a két lába és arccal telibe a földre esett :S Fogínye belilult, szája feldagadt, foga fájt, orra sebes, térde lila lett....

Amennyire szereti a bogarakat, a repkedők annyira meg is tudják rémiszteni :)

Bölcsiben lett egy igazán jó barátnője!!!








About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése