BOLDOG MIKULÁST KIVÁNUNK mindenkinek a gyerkőcöknek meg nagyon-nagyon sok ajándékot!!!!!
Itt kint sajnos nincs mikulás ünnep mi azért megtartjuk :) nem kap Aliz nagy ajándékot egy Pepa pig-es pizsamát amit már nagyon vár mert amióta a boltba meglátta emlegeti!
Tegnap a vacsinál nagyon drága volt. Előszőr Apa végzett majd én igy elvittem a tányérokat közben Aliz is végzett odahozza a tányért és ezt mondta: -Anya Alizka köszöni szépen a vacsit!!!!!
Olyan jó hallgatni ahogy egyre szebben mondja a mondatokat egyre jobban ki tudja magát fejezni!
A héten is havas fagyos az idő ezért csak akkor mozdulunk ki a lakásból ha muszály.De most szerencsére nagyon jól elvan itthon is Aliz talán mert tudja milyen hideg is van kinn :D
Bölcsi: Apró kis lépésekben haladunk előre minden nap után egy nagyon picivel jobb, de enni még mindig nem eszik semmit :S A reakcióiból meg amiket következő napokon látok is azt igazolja van javulás. Elválásnál még mindig nagyon sir, de hamar megnyugszik utána. Sokszor mondogatja mit is csináltak, énekelget és most már az incy wincy spider-t nem csak énekli hanem el is mutogatja dalolás közben :)
A hideg időben nem csak Aliznak kell felöltöznie hanem a plüssöknek is. Persze a pelus sem maradhat el, pisilnek kakilnak igy elég ügyesnek kell lennem, hogy ne vegye észre hogy ugyan az a pelus megy vissza a rájuk:)
Készitettünk Alizal 2011-es naptárat az egyik foglalkozáson. Nagyon tetszett neki, hogy kiválaszthatja mi is kerüljön rá. Persze azért sietni kellett mert annyi játék volt még ott hogy elég türelmetlen lett a kiscsajszi! Majd legközelebb készitett Aliz szinte teljesen egyedül kettő képeslapot amin egy fenyőfa volt azt kellett feldisziteni.
Ezekről a végén lesz kép is!
Régóta mondogattam mindig neki mi is a teljes neve, de igazán sosem mondogatta. Ma csak úgy eszembe jutott megkérdeztem tőle. Válasz: -Tóth Alizka :)
Most is van egy videó Alizról énekel, süt, beszélget. Ime:
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
