2012. október 10., szerda

Rajzok és még pár gondolat...

Tudom már volt ilyen jellegű bejegyzésem, de annyira szeretem az alkotásait!!!! Főleg, hogy látom rajta milyen nagy örömmel készíti őket.

Hát akkor lássuk a legfrissebbeket :)

Teknősbéka aki sütit visz a kezében:

Rakéta csiga...akinek lobog a szeme :) (minden rajzot jól elmagyaráz :D )

Fa:

Két tulipán:

Házikó (kéményen kívül mindent ő rajzolt)

Következő képen, több figura is látható. A formákat én vágtam, de a többit az ő saját elképzelése alapján rajzolta rá!!
Ha valaki nem ismerné fel őket: 1. Kukacka, 2. Cica, 3. Pókocska, 4. Kis virág

Kapott egy fűzőkészletet. Nagy volt a boldogság. Mindenkinek készített valami szépet. Pl. Mamának karkötőt, Szilvinek kulcstartót, Benének gyűrűt, kutyusnak és magának nyakláncot.

Nagy munkában (látszik, hogy tű van a madzag végén. Pici volt a luk a madzag meg szétnyílott így más megoldás nem maradt. DE nagyon büszke volt magára, hogy ügyesen tudott bánni a tűvel a segítségem nélkül is!!! ) :

És a már elkészült nyaklánc:

Más:
Múlt szerdán kezdtük újra az ovit a betegség után. Hát nem a legjobban. Nem fesztiválozik, vagy dühöng....sőt be is ment mindig csak látszott rajta mennyire szomorú :( délután is ilyen hangulatban várt, szerencsére elmondja mindig miért is ilyen, így beszélgetés és egy kis játékos levezetés után estére mindig jó kedve lett. Egy hét után ma reggel mentünk vidáman az úton is és be az oviba is!!!!
Tegnap szülinapot tartottak ami sokat segített neki abban, hogy újra jobb legyen a kedve odabent....boldogan mesélte, hogy az egyik Nagyfiúval táncolt aki meg is pörgette mint a hercegnőket a mesében a hercegek :D Ma meg gofrit fognak sütni!!!!

Egyik szomorkás reggelen készült kép:

A végére egy fotó amin éppen indulnak Apával biciklizni. Első út volt mikor mind a ketten biciklin ültek (végre nem kellett Ferinek futni utána :D )

About Me

Fotóm
Anett
„ …meg kell tanulunk, hogy a nevelés fő célja a gyermek kiszabadítása a gyerekszobából. A nevelés nem lehet más, mint az út, amely a gyerekszobából ki-és – bármily fájdalmas legyen is ez a mi számunkra – a szülőktől elvezet. Csak azok a szülők, akik ezt az utat – amely a gyermek számára talán még nehezebb – lehetőleg megkönnyítik, remélhetik, hogy ha gyermekeik felnőnek, ismét találkoznak velük, persze nem mint engedelmes alattvalókkal, hanem mint egyenrangú barátokkal.” (Bálint Alice: A gyermekszoba pszichológiája)
Teljes profil megtekintése